Magyar szerkezettár

ad¹

ts (és tn) ige

1. (t. n. is ) úgy nyújt v. tesz oda valakinek, valaminek valamit, hogy az átveheti, felhasználhatja, elfogyaszthatja. adj egy kis vizet!; ▸ kezet ad valakinek

2. meghatározott céllal, rendeltetésszerűen vhova, valamibe (el)juttat. injekciót ad valakinek; gázt ad a motornak; jó labdákat ad szélre. | rendelkezésre bocsát, szolgáltat. (dísz)őrséget ad; vért ad. | <személyt valakinek v. valaminek a hatalmába> juttat. rendőrkézre ad valakit.

3. <ruhadarabot> valakinek a testére húz, segít. inget ad rá.

4. hozzátesz (hozzáönt, hozzákever stb. ) valamihez. a sósavhoz vizet ad.

5. (t. n. is ) ajándékoz, adományoz (valamit). szívesen ad (a rászorulóknak). | valamiért cserébe átnyújt, ill. átenged valamit. nyugtát ad valamiről. | pénzért elad, árul. részletre ad valamit. | valamilyen címen fizet. előleget ad valamire.

6. használatra átenged, rendelkezésre bocsát. gépeket ad az építkezéshez. | <telefonon vonalat, számot> kapcsol. | <hívott személyt> a telefonkészülékhez hív. adom a pénztárost. | ▸ adva van | enged(élyez), megad. kegyelmet ad. | <időt> kiszab, ill. engedélyez valamire. négy évet adtak az építkezésre. | ▸ nem adok neki valamennyi időt nem adok nekik egy évet, és elválnak.

7. (t. n. is ) (terméket, energiát stb. ) szolgáltat. jól adja a meleget. | (t. n. is ) nép (termést) hoz, vhogyan terem. a búza szépen adott az idén.

8. létrehoz, eredményez. a vegyítés zöld oldatot ad; ▸ életet ad valakinek ▸ hangot ad valaminek ▸ helyt ad valaminek ▸ értelmet ad valaminek | érzékelhetővé tesz, kifejez, mutat. valaminek a jelét adja; példát ad valamire. | ▸ jelt ad valamire | okoz, előidéz. gondot ad valakinek valami. | valamire lehetőséget teremt valaki számára. jogot ad valamire; helyet ad valakinek.

9. <munkát, teendőt> kijelöl. feladatot ad valakinek. ▸ órákat ad ▸ irányt ad valaminek

10. <társas összejövetelt> rendez, a költségeket viselve. fogadást ad. | ▸ bankot ad | ▸ adja a bankot

11. valakit vmely pályára, ill. vmely teendő végzésére küld, enged. iskolába ad valakit; lakatosnak adták. | ▸ valakihez nép: valakinek ad | ▸ valamire valaminek adja magát a fejét

12. <filmet, műsor(számo)t stb. > bemutat, (el)játszik, <rádióban, televízióban> közvetít. az aidát adják. | mímel v. megjátszik. adja a sértettet; | (t. n.) ▸ jól adja | (t. n.) ▸ adja még alább lejjebb olcsóbban is

13. közöl, kinyilvánít. írásban adta; ▸ szájról szájra adnak valamit ▸ értésére ad valakinek valamit ▸ igazat ad valakinek ▸ becsületszavát adja valamire

14. a megnevezett cselekvést végzi, teljesíti. bátorítást, feleletet ad valakinek (azaz: bátorít valakit, felel valakinek); ▸ áldását adja ▸ kifejezést ad valaminek

15. tn ▸ ad valakinek majd adok én neki!

16. tn (gyak. -t ragos hat-val) ▸ ad valakire, valamire valamennyit semmit sem ad a szavára.

[ fgr ]

ad²

1. (idegenszerű szerkezetben, ragtalan szn előtt; a sorszámnevet tőszn-nek ejtve) hiv v. vál <megjegyzések tagolásában:> a megnevezett sorszámú ponthoz, fejezethez. ad 1.: intézkedtünk, ad 2.: a jelentés elkészült. | ▸ ad egy: , ad kettő:

2. (idegen kif-ek viszonyító szavaként) vál | (hsz-szerűen ) ▸ ad absurdum abszurdum ▸ ad acta akta tesz valamit

[ lat ]

____________________

rá

I. szjeles hsz

1. valakinek v. valaminek a testén, felületén levő helyre, ill. egész testére, felületére. varrd rá a gombot; adj rájuk kabátot is; lesújt rátok. | valamire úgy helyezve, hogy rajta függjön. itt a fogas, akaszd fel rá a kabátot. | (isz-szerűen) ▸ rá, rá hajrá

2. utána, azt követőleg, és vele szoros kapcsolatban. alszik rá egyet; bólint rá.

3. ( -ra, -re ragos szóval) a megjelölt idővel később. egy évre rá.

4. neki, számára. bajt hoz rá; mos rá. | őt illetően, rá nézve. ez nem hízelgő rá.

5. valaki, valami irányában, felé. vicsorog rá.

6. azzal kapcsolatban, arra vonatkozóan. van rá példa.

7. arra a célra. nincs rá pénze.

8. ritk ráadásul, hozzá még. buta és rá még lusta is.

9. <vonzatként.> gondol, vigyáz rá; méltó rá; oka van rá.

10. <a rá- ik h., ha a cselekvés nem az egysz 3. sz-re irányul.> rátok fér a pihenés.

II. ik

1. a megnevezett v. odaértett személyre, dologra. rámutat; ráüt. | <jelentéstömörítő igékben.> rásegít, ráfanyalodik.

2. az előzőnél v. a vártnál többet. ráígér.

3. valamire reagálva. rábólint. | valamit tudomásul véve, megértve. rájön, rádöbben (valamire).

4. valakire, valamire közvetlenül vonatk. módon. ráesteledik; rábizonyul.

5. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> rá-rámosolyog.

[ fgr tőből]

..........

rá

→ ő ⊕ -ra/-re ⊕ [3Sg]

ő¹

1. az ö hang hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ő, ő).

ő²

I. 3. sz-ű sznévm (rendsz. érzelmileg színezett m-ban v. szembeállítás, kiemelés esetén).

1. az ismert, említett személy, es. állat, dolog. te velem jössz, ő itt marad. | az a személy, akire a beszélő gondol, de megnevezni nem akarja. hátha ő is ott lesz!

2. ▸ őket két cicája van, nagyon szereti őket.

3. (birt jelzőként, egysz. 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt) a hozzá tartozó, a birtokában levő. az ő fia is itt van.

4. (birt jelzőként, tbsz 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt, ők h.) a hozzájuk tartozó, birtokukban levő. az ő házuk.

II. fn (csak egysz-ban, gyak. nagybetűvel) az, akibe a beszélő v. az illető személy szerelmes. a nagy ő.

[ fgr ]

-ra/-re

hat-rag

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.

[3Sg]

____________________

ó/semmit

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ semmi ⊕ -t

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

semmi

I. ált névm

1. egy se(m), ill. a legkevesebb se(m). nincs benne semmi; semmit sem lát; semmi nyoma; ▸ semmi nélkül ▸ semmibe sem vesz valakit, valamit ▸ semmit sem ad rá | túlzó nagyon kevés. egy ezres ezért semmi. | (birt szjellel) semennyi vagyontárgya, értéke, ill. semelyik testrésze. nem maradt semmije; nem fáj semmije. | (hsz-szerűen) ▸ semmit ▸ semmit sem változott, semmiben semmiben sem hasonló.

2. (jelzőként) biz | jelentéktelen, értéktelen. semmi dolog az egész. | ▸ semmi ember | semmiféle, semmilyen. csak semmi teketória! | semennyi. semmi idő v. perc alatt [= rövid idő v. egy pillanat, ill. pillanatok alatt] ott vagyok.

3. <megszólítás visszautasítására:> ne szólíts(on) úgy, hogy ... csak semmi kedvesem!

II. fn

1. a valami ellentéte, hiánya, a nem létező. semmivé válik; ▸ annyi, mint a semmi ▸ jobb a semminél

2. isk nulla. levonok ötöt, marad semmi.

3. a levegő, az űr, a messzeség. a semmibe réved.

4. megsemmisülés, nemlét. semmibe foszlik.

5. értéktelen, jelentéktelen dolog, es. személy. ez még mind semmi; ő itt egy nagy semmi; ▸ az neki semmi ezt megenni neki semmi; ▸ semmi az ▸ nem semmi ▸ nesze semmi, fogd meg jól

6. alacsony vagyoni és társadalmi helyzet. a semmiből nőtte ki magát. ▸ semmiből semmi

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

____________________

sem

kissé biz se

I. ksz tagadó m-részek, m-ok kapcsolására

1. <előző tagadáshoz kapcsolódva:> szintén nem. éva nem szólt, ica sem; nem bántom, hozzá sem érek. | ▸ sem nem nem jött, sem nem írt. | páros, es. többszörös haszn. sem így, sem úgy nem jó. | <kif-ekben, se alakban.> ▸ sem éjjele, sem nappala ▸ sem inge, sem gallérja ▸ sem több, sem kevesebb | <elhallgatott előzményre utalva.> az sem baj, ha reggel jössz! ▸ ezt sem nekem mondták | <magyarázó, ill. helyesbítő tartalmú tagadó m kapcsolására:> nem is. nincs vége, azaz még meg sem kezdődött.

2. <állító m után, a vele tartalmilag rokon (le)fokozó értelmű tagadó m-ban.> mindent elhoztam, a tollat sem felejtettem el.

3. <a mellékm-ban közölt körülmény ellenére való tagadás kif-ére.> ha kérnék, sem adnám.

4. <választó ksz után, az állítm megismétlése nélkül:> nem. nem tudom, jó-e vagy sem.

5. ▸ sem is meg sem is hallotta.

II. hsz tagadó m-okban

1. <nyomatékos tagadás kif-ére.> eszembe sem jut; ▸ mondanom sem kell ▸ közel sem távolról sem ▸ egy cseppet sem ▸ szót sem érdemel ▸ azért sem azért sem adok!; ▸ akár sem ha akarod, akár el sem adom!

2. <tagadó névm v. hsz kiegészítésére.> semmit sem lát; sehogy sem győzi. | <harmadik tagadó szóként.> nem jön senki sem. | ritk <a ki, mi névm után, nyomatékos tagadás kif-ében.> mit sem tud róla.

[ is+nem ]

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4